Az ablak nem nyílik ki többé
itt kint minden olyan üres nélküled
és előttem leég az utolsó gyertya
már az örökkévalóságot várom
végre eljutottunk ide
ott kint pedig már gyülekeznek a fekete felhők

Át kell jutnom a monszunon
Elmenni a világ végére
Az idők végezetéig, amikor már nem esik az eső
A vihar ellen a szakadék mentén
És ha már nem bírom, majd arra gondolok,
Hogy valamikor találkozunk
Át a  monszunon
És akkor minden jó lesz

Egy fél hold tűnt el bennem
Az előbb még éppen nálad volt
És betartja, amit megígért
Tudom, hogy megtalálhatlak
Halld a neved a viharban
Mert egyre inkább hiszek abban, amiben már nem szabadna